A Darkness, Take My Hand Lehane Kenzie-Gennaro sorozatának második része. A regény már felütésében megadja a sötét alaphangulatot, még el sem kezdődött a történet, de már tudjuk, hogy a vége túl jól nem végződhet: Patrick fizikailag és lelkileg is összetört, Angie lelépett valamerre, a magányomozó páros az irodáját is bezárta. És valóban, a történet még erőszakosabb, mint az elõzõ részben, az ellenfelek még kegyetlenebbek, olyannyira, hogy számomra néhány helyen már jócskán túlzásnak tűnt. Lehane érezhetően egy nagyon kemény folytatást akart írni a rendkívül jól sikerült első rész után, és néha egyszerűen tobzódik az véres, csonkításokkal, kínzásokkal tarkított gyilkosságok leírásában.
A történet során a két magánnyomozót egy pszichiáternő keresi meg, aki meg van győződve, hogy a fia élete veszélyben van, miután egy idegentől kap egy képet, amely a fiú van. A csavaros, többrétű és erőszakos sztori során a páros a szervezett bűnözéssel és egy sorozatgyilkossal is szembe kerül, ami során még többet tapasztalnak meg az emberi lélek sötét oldalából.
A főhősök karakterei is sötétebbek lettek, nincs annyi szellemeskedés, a regény elõrehaladtával Patrick gyerekes stílusa is eltűnik, egyszerűen az események annyira megváltoztatják és sokkolják õt, hogy ezeket a jópofáskodásokat teljesen elhagyja.
Érdekes, ahogy mindkét fõhõs múltját jobban megismerjük, Patrick apjával való viszonya újra szerepet kap, az apa figurája itt is legalább olyan hatással van fia életére mint az elsõ részben. Megjelennek a már elsõ kötetben megismert szereplők, és róluk is egyre többet tudunk meg, figuráik árnyaltabbak, kerekebbek lesznek. A Patrick és Angie közti flörtölések, csipkelődések is háttérbe szorulnak, újra megjelenik a színen Phil, Angie volt férje is, de mindezek ellenére azért jól érzékelhető, a két szereplő közötti vonzalom. Szerepel a történetben a páros alvilági haverja, Bubba Rogowski is, aki őrült védangyalként próbálja segíteni őket.
Egyébként a regény több ponton is hasonlóságot mutat az író másik nagyszerű könyvével a Mystic Riverrel (ami egyébként csak öt évvel késõbb, 2001-ben jelenik meg). A dél-bostoni környezet szinte teljesen ugyanaz, ahol a Mystic River is játszódik, és mindkét regényben gyerekkori történések, traumák hatnak ki a szereplõk jelenére.
Összességében elmondható, hogy a folytatásban sem hibázik tehát Dennis Lehane, megtartja a Kenzie-Gennaro sorozat első részének, az A Drink Before the War-nak az elõnyeit. Így itt is erős a környezet leírása, hiteles a szereplők lelkivilágának bemutatása, és magával ragadó a stílus. Szerencsére sorozat folytatásként sem lesz repetitív, vagy unalmas az új történet. Sõt, a sztori még csavarosabb, még erõteljesebb lett. Sikerült az írónak egy árnyalattal sötétebbre is hangolnia a regényt, ami újabb dimenziót, mélységet ad a szereplõk karakterének, a regényeken átívelõ történetnek.
A könyv az USA-ban 1996-ban jelent meg, itthon az Agave kiadó 2008-ban adta ki.
Utolsó kommentek